Majd kicsit később folytatódik a blog... De egyben vagyok, ne aggódjatok! :-)
2011. január 24., hétfő
2011. január 21., péntek
Jégszobor-kiállítás
Tegnap úgy döntöttünk, mostantól élvezni fogjuk az edmontoni telet (na jó, lehet, hogy ez nagyrészt az én döntésem volt már csak). Elmentünk tehát a helyi jégszoborfaragó verseny eredményét megnézni, továbbá elhatároztuk, hogy a hétvégén síelni megyünk, a közeljövőben pedig curlingezni. Egyelőre az elsőről fogok mesélni.
Nem kevés hó esett mostanában Edmontonban; ez azért nem tipikus itt sem.
Már csak elmenni a jégszobrokig élmény volt: bár a városnak eléggé a közepén lakunk, szép fasorok vannak, családi házakkal, és gyönyörű volt, ahogy mindent beborított a hó. Úgy értem, _mindent_.
Egyébként még ilyenkor is láttunk bicikliző diákot; de ez már meg se nagyon lepett azután, hogy leszálltunk a repülőről Edmontonban, ahol épp mínusz 28 fok volt, és egy férfi rövidnadrágban meg papucsban grasszált a csomagoknál, és látszott, hogy így akar beszállni az autójába, meg ki onnan. Az is igaz mondjuk, hogy ha bevásárolni megyünk, még nem volt, hogy ne láttunk volna valakit pólóban és rövidgatyában csak azért, mert mínusz 15 fok volt. Itt nem a BMW-től vagy menő, hanem egy papucstól és egy klottgatyától. Mínusz 20 fok alatt.
Aztán, ahogy mentünk az úton, láttuk, hogy azért a helyiek is élvezik a havat. Ezt a szobrot
a vancouveri olimpia idején lehetett mindenfelé látni, mert ez volt az olimpia szimbóluma. Az inukshukot eredetileg kanadai indiántörzsek, pl. az Inuitok építették kőből; ezek az emberalakok jelölték az utakat, halászó- és vadászóhelyeket. A mi utunkat is jól megjelölték vele.
Aztán a kiállítás maga hihetetlenül jó volt: több országból jöttek jégfaragók versenyezni, és elképesztően finoman cizellált szobrokat készítettek. Úgy tűnt, inkább a kidolgozottság számított a versenyben, mint a dizájn, mert az első helyezett, egy holdat és talán hullámokat ábrázoló szobor minden centimétere ki volt fodrozva, és szép is volt, de nekem a csatázó kínaiakat ábrázoló darab ezerszer jobban tetszett. Kicsit ugyan domborműszerűbb volt, kevésbé szoborjellegű, de még a letörött bambusztövek is tökéletesen voltak megkomponálva az alkotásban. Ráadásul arckifejezést vésni jégbe iszonyú nagy kihívás lehetett...
Voltak aztán hóból is szobrok: Buddhák, kínai zodiákus figurák (az idei év témája Kína volt, mert az egyik testvérvárossal évfordulót ünnepelnek); de a legjobb az óriáscsúszda volt. Hóból volt az alapja megépítve, és egy jégvályúban csúsztunk le egy kis műanyaglap-ülőkén. Háromszor álltunk sorba, hogy lemehessünk, nagyon vicces volt. :-D Egészen be is gyorsultunk, kanyarodtunk közben: olyan volt, mint a vízi óriáscsúszdák, csak ezek jól meg voltak fagyva.
Szóval OK, hogy mínusz harminc fok, meg fél éves tél, de azért kihozzák a maximumot az itteniek a lehetőségekből. Nemrég olvastam is az újságban, hogy helyi művészek nyilatkoztak, mennyire büszkék arra, hogy itt is képesek alkotni, és hogy az edmontoniság lényege az, hogy élvezhetővé és értékessé tesznek élhetetlennek tűnő helyeket és időket. Hát, hajránk!
Nem kevés hó esett mostanában Edmontonban; ez azért nem tipikus itt sem.
 |
| From Edmontoni tél |
Már csak elmenni a jégszobrokig élmény volt: bár a városnak eléggé a közepén lakunk, szép fasorok vannak, családi házakkal, és gyönyörű volt, ahogy mindent beborított a hó. Úgy értem, _mindent_.
 |
| From Edmontoni tél |
Egyébként még ilyenkor is láttunk bicikliző diákot; de ez már meg se nagyon lepett azután, hogy leszálltunk a repülőről Edmontonban, ahol épp mínusz 28 fok volt, és egy férfi rövidnadrágban meg papucsban grasszált a csomagoknál, és látszott, hogy így akar beszállni az autójába, meg ki onnan. Az is igaz mondjuk, hogy ha bevásárolni megyünk, még nem volt, hogy ne láttunk volna valakit pólóban és rövidgatyában csak azért, mert mínusz 15 fok volt. Itt nem a BMW-től vagy menő, hanem egy papucstól és egy klottgatyától. Mínusz 20 fok alatt.
Aztán, ahogy mentünk az úton, láttuk, hogy azért a helyiek is élvezik a havat. Ezt a szobrot
 |
| From Edmontoni tél |
a vancouveri olimpia idején lehetett mindenfelé látni, mert ez volt az olimpia szimbóluma. Az inukshukot eredetileg kanadai indiántörzsek, pl. az Inuitok építették kőből; ezek az emberalakok jelölték az utakat, halászó- és vadászóhelyeket. A mi utunkat is jól megjelölték vele.
Aztán a kiállítás maga hihetetlenül jó volt: több országból jöttek jégfaragók versenyezni, és elképesztően finoman cizellált szobrokat készítettek. Úgy tűnt, inkább a kidolgozottság számított a versenyben, mint a dizájn, mert az első helyezett, egy holdat és talán hullámokat ábrázoló szobor minden centimétere ki volt fodrozva, és szép is volt, de nekem a csatázó kínaiakat ábrázoló darab ezerszer jobban tetszett. Kicsit ugyan domborműszerűbb volt, kevésbé szoborjellegű, de még a letörött bambusztövek is tökéletesen voltak megkomponálva az alkotásban. Ráadásul arckifejezést vésni jégbe iszonyú nagy kihívás lehetett...
 |
| From Edmontoni tél |
Voltak aztán hóból is szobrok: Buddhák, kínai zodiákus figurák (az idei év témája Kína volt, mert az egyik testvérvárossal évfordulót ünnepelnek); de a legjobb az óriáscsúszda volt. Hóból volt az alapja megépítve, és egy jégvályúban csúsztunk le egy kis műanyaglap-ülőkén. Háromszor álltunk sorba, hogy lemehessünk, nagyon vicces volt. :-D Egészen be is gyorsultunk, kanyarodtunk közben: olyan volt, mint a vízi óriáscsúszdák, csak ezek jól meg voltak fagyva.
Szóval OK, hogy mínusz harminc fok, meg fél éves tél, de azért kihozzák a maximumot az itteniek a lehetőségekből. Nemrég olvastam is az újságban, hogy helyi művészek nyilatkoztak, mennyire büszkék arra, hogy itt is képesek alkotni, és hogy az edmontoniság lényege az, hogy élvezhetővé és értékessé tesznek élhetetlennek tűnő helyeket és időket. Hát, hajránk!
 |
| From Edmontoni tél |
2011. január 13., csütörtök
Előléptetés
2011. január 6., csütörtök
Feladvány
Szityúval beszélgetés közben rájöttem, hogy a fényévet igazából két mértékegységrendszerben is használják: hiszen távolságot és űrmértéket is jelöl (ugyibár azzal mérik az űrt, haha). Ennek kapcsán aztán azon kezdtünk el gondolkodni, milyen mértékegységek vannak, amiket különböző mértékegységrendszerekben is használnak (így pl. a tengeri és a szárazföldi mérföld nem számít különbözőnek, mert mindegyik hosszmérték). Mi eddig kettőt találtunk; és Ti?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
