2009. június 13., szombat

Mactértem

Főnökömmel első munkanapon sokmindenről beszélgettünk, például arról, hogy nagyon reméli, szeretek Mac-en dolgozni. Vagy legalább hozzászokom. Mert itt az a szokás. Nyomatékosításként kaptam egy Macbookot, ilyent ni:



Mit lehet ilyenkor csinálni, használom. Ajándékló fog. Kevés kivételtől eltekintve nem is olyan rossz, mint amire számítottam. Kevés kivétel = iTunes. Borzalmas, gyűlöletes. Múltszázadi őskövület vagyok és winampot akarok.

A többi dolog meg dizájnos, meg látszik, hogy odafigyeltek az apró részletekre, hogy kényelmesebb legyen a júzer élete (pl. az ablakbezáró gomb alakja megváltozik, ha nincs elmentve a dokumentum; a határidőnapló ikonja az aktuális dátumot mutatja). Ilyenekkel foglalkozni persze a kezdődő Macbuziság jele. Súlyos esetekben ez képes odáig fokozódni, hogy a páciens örömét leli abban, hogy mennyivel szebbek a mappák ikonjai OS X-en, mint Windowson. Ha idáig fajulnék, kérlek, lőjetek le.

2 megjegyzés:

pi írta...

Elég meggyőző érv ha adnak egyet. Bár a winampot én is sajnálnám. Nincs Winamp classic skin az iTuneshoz?

Szityú írta...

nem a skinnel van a bajom, hanem azzal, hogy túl okosnak képzeli magát. Rendezgetni akarja a zenéimet albumokba, előadókba. És persze nem megy neki, mert gányolva vannak az mp3-aim fileinfói. De én már berendeztem albumokba, sorrendbe, ha békén hagyja, akkor pont jó lenne. de olyant nem lehet.