Polgármester és kvíz

Ma megnéztem a polgármester parádéját. Illetve. A mondat pontosításra szorul. Ugyanis minden hírkövető ember tudja, hogy London polgármestere a kócos és a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről néha bicskanyitogató flegmasággal nyilatkozgató Boris Johnson. Aki, hogy mellette is említsek valamit, a biciklizést is népszerűsíti Londonban. A mai felvonulás ünnepeltje azonban bizonyos Ian Luder, akinről, ha nem hallottatok, ne essetek kétségbe: nem is vehetjük teljesen biztosra, hogy létezik, hiszen még Wikipédia-szócikke sem létezik (!!!) ebben a pillanatban. Látni láttam, de az még nem minden.

Tehát, Mr. Luder ma tett esküt a királynőnek (a Királynőnek), hogy hű alattvalója és tisztviselője lesz. Körítésként meg hatezer ember mászkált gépágyúkkal és katonazenekarokkal előtte-mögötte, integetve. Luder úr ugyanis az éveként kijelölt Lord Mayor of London tisztségét tölti be mostantól, szemben Boris Johnsonnal, akit a szavazók választottak Mayor of Londonnak, négy évre. A Lord Mayor a City nevű városrész vezetője, ahol a bankárnegyed is van, a Mayor of London pedig a Greater London vezetője, azaz sokkal nagyobb területé. Elsősorban az üzleti világban játszik a Lord Mayor kulcsszerepet (például vigasztalgatja az utcán síró, prémiumuktól megfosztott bankárokat), ill. rengeteget reprezentál. A titulus 1189 óta létezik és viselője 1215 óta vándorol évente hűséget esküdni az uralkodó elé (azért belegondoltatok ezekbe a számokba?...).

Kicsit késve érkeztem a felvonulásra (eredetileg csak arról tudtam, hogy tüzijáték lesz, és amikor leellenőriztem, hogy jól emlékszem-e a helyre és az időpontra, akkor találtam meg az infót, hogy itt még más izgalmak is lesznek), zuhogott az eső, eltörött a csizmám cipzárának a húzókája, és amint megérkeztem, kiderült, hogy lemerültek a fényképezőgépem elemei. Tehát nem túl ujjongva köszöntöttem az első felvonulókat, de egy idő után kezdtem átvenni a hangulatot. Három és fél kilométer hosszan kígyózott a parádé, jöttek mindenféle foglalkozások képviselői (vízvezeték-szerelők [tényleg!; itt is valami csúnya összeesküvést sejtek: ezek a vízvezeték-szerelők mostanában mindenhol ott vannak, l. Joe the Plumber az amerikai választási kampányban], kereskedők, utcaseprők, bankárok, állatvédők, kórházi önkéntesek, fodrászok, menhelyi dolgozók...), katonák (nemcsak kardos-hülyesapkás-szigorúan nézősek, hanem gépfegyveres-mosolygós-gyerekekkel pacsizósak is, gépágyúsak [kicsit leizzadtam, amikor épp rám irányította: nem jó szembenézni egy három méteres ágyúcsővel], ejtőernyősök és tengerészek, ill. régivágású szuronyosok, alabárdosok, igazi pikemenek [bocsánat a kettős többesszámért, ez a szakszó számítógépes játékoknál]... Aztán ott voltak a zenészek: cserkészek és iskolai fúvószenekarok (elképesztően profik ezek is: a legkisebb gyerekek is úgy tartják a lépést, a dobosok olyan bravúrral pörgetik egyszerre, ütemre a dobverőiket, hogy öröm nézni, arról nem is beszélve, hogy milyen hihetetlen önuralommal tűrték, hogy ronggyá áztak, miközben még játszaniuk is kellett), skótdudások és a katonazenekarok. Abból is volt advanced verzió: lovas katonazenekar. Nehéz lehet menetelés közben is fújni a hangszert (elég gyorsan haladt a felvonulás, úgyhogy épp elég lehetett bírni szusszal), de el tudjátok képzelni, milyen lehet egy kétkezes hangszeren való játék közben lovagolni? A gyeplő persze rá volt tekerve a kezükre, de közben ők kottát olvastak, nem az utat figyelték... na mindegy. A végén érkeztek a fejesek hintóval, a polgármesteré például 1757-ből származik; nem volt egyértelmű, hogy az aranyozás vagy a polgármester súlya alatt rogyadozik, de végül eljutott a polgármesteri hivatalig. Egyszóval nagyon megérte elmenni, tényleg érdekes volt.

Bónusznak hoztam nektek egy videót, függetlenül az eddig leírtaktól, csak meg szeretném mutatni, mivel tudomásom szerint vannak néhányan az olvasótáborban, akik velünk együtt lelkes hívei a prokrasztinációnak.

(Ha tetszik, ajánlom még a youtube-on az "A typical conversation with my Mom" c.-t a relate videos között. Illetve Mike és Cecilia verziója.)


Kvíz: napok óta izgatott a kérdés, hogy miért látok minden második szembejövő emberen egy piros-fekete kitűzőt (l. mellékelt fényképen). Kérdésem: mit ábrázol a kitűző (én magamtól nem jöttem rá), ill. mi a funkciója?

(Szerk. megj.: a tüzijátékról szóló bejegyzést update-eltem a Lord Mayor tüzijátékával kapcsolatban.)